1) A vagyoni betétek szolgáltatása

Már korábbi cikkeimben szó esett a kötelezettségekről ám most kicsit részletsebben átvesszük. Fontos, hogy a kft alapítása után illetve még előtte, hogy tisztában legyünk pár fogalommal. Illtve a kfp alapításához milyen kötelezettségek párosulnak.

A tag köteles a törzsbetétjét a társasági szerződésben foglaltak szerint a társaság rendelkezésére bocsátani. A tagokat a kötelezettség alól nem lehet mentesíteni, és beszámításnak sincs helye. A tag a társaság fennállása alatt nem jogosult törzsbetétjének a

visszakövetelésére, a társaság megszűnése esetén azonban a tag – ha ennek a jogszabályi

feltételei fennállnak – elszámolásra tarthat igényt.

 2) Mellékszolgáltatás

 A kft.fogalmi meghatározása szerint a tag kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetétjének teljesítése, és a társaság szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatására terjed ki. Ez utóbbit nevezzük mellékszolgáltatásnak. Mint ahogy a fogalomból megállapítható, nem kötelező eleme a létesítő okiratnak, így csak akkor válik kötelezettséggé, ha valamelyik tag azt önként vállalja. A mellékszolgáltatás vagyoni értékkel rendelkező, a társaság számára végzett hasznos és szükséges tevékenység, amelyért díjazás járhat. A mellékszolgáltatásról, annak teljesítéséről a társasági szerződésben kell rendelkezni. Rögzíteni kell a mellékszolgáltatást vállaló tag nevét, azt, hogy a mellékszolgáltatás mire terjed ki, milyen időtartamra szól, jár-e érte díjazás. Rendelkezni lehet arról is, hogy amennyiben a tag azt nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, akkor milyen mértékű kötbér fizetésére köteles. A mellékszolgáltatás a tag személyhez tapad, így az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság belegyezésével átvállalja.

 3) Pótbefizetés

 Kft alapítás során már szó esett a pótbefizetésekről korábban, de most vegyük át kicsit bővebben. Tehát a pótbefizetés a veszteségek fedezésére szolgál. Elrendelésének kettős feltétele van:

egyrészt kell, hogy a gazdasági társaság pénzügyi gondokkal küszködjön, veszteségesen működjön, másrészt a társasági szerződés rendelkezzen a pótbefizetésről, azaz a társaság legfőbb szerve jogosult legyen arra, hogy válságos időben pótbefizetést rendeljen el. A társasági szerződésben legalább a pótbefizetés legmagasabb összegét és elrendelésének gyakoriságát rögzíteni kell. Minden más kérdést (teljesítés módja, ütemezése, határideje) a taggyűlési határozat is tartalmazhat. A mellékszolgáltatáshoz hasonlóan ez is fakultatív eleme a társasági szerződésnek. A tagoknak kell átgondolni azt, hogy akarnak-e újabb  kötelezettségeket vállalni vagy sem. Amennyiben a taggyűlést feljogosítják a pótbefizetés elrendelésére, akkor a taggyűlési határozatot maradéktalanul teljesíteni kell. Mulasztás esetén ugyanis az ügyvezetés harminc napos póthatáridő kitűzésével felhívja a tagot a teljesítésre. Ennek eredménytelensége esetén a tag tagsági jogviszonya automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik. Ezen túlmenően, amennyiben a tag szerződésszegő magatartásával kárt okozott, az ebből eredő károkért is felelősséggel tartozik. A pótbefizetés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a társaság veszteséges, így ennek teljesítése a tagok törzsbetétjét nem növeli.