Kft alapítás - az alapok 2. - ügyvezető, ügyvezetés

A kft nem csak tagokból, tehát tulajdonosokból áll, nem csak ezt kötelező megadni, hanem rendelkeznie kell minden korlátolt felelősségű társaságnak legalább egy ügyvezetővel is, melyet kft alapítás során kötelező megadni. 

Az ügyvezető nagykorú, tehát 18 feletti cselekvőképes személy lehet, aki megfelel a Gt. 23-as paragrafusában szereplő kivánalmaknak. Ez mellett az adott személy nem lehet köztisztviselő sem. 

A kft alapítása után a kft-t, annak ügyvezetője képviseli harmadik személyek felé, ő írhat alá kontraktustokat, szerződéseket a cég nevében. Ha az ügyvezetőnek nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya, akkor járulék fizetésére kötelezett, amely nem lehet kevesebb, mint 8 óra. 

A kft alapítás során az ügyvéd előtt meg lehet adni valamelyik tagot is ügyvezetőnek, tehát elvállalhatja az ügyvezetést maga az egyik tulajdonos is.

Egyszemélyes kft alapítás esetén lehet az egyetlen tag a kft ügyvezetője, de lehet másik személy is ügyvezető az egyetlen tag mellett, ilyen esetben is egyszemélyes kft alapításról beszélünk.

Ha az egyszemélyes kft tagja, annak ügyvezetőke, akkor azt mindenképp az alapító okiratba kell belefoglalni, egyébként munkaviszonyban nem dolgozhat a cégben. Ezt sokan nem így teszik, és a kft alapítása után később a NAV részéről elmarasztalásban részesülhetnek.

Az ügyvezetés felel a cég nevében tett nyilatkozatokért, büntetőjogilag ő felel a céges tevékenységért, és a cég felé is kártérítési felelőssége van, azonban alaphelyzetben a céges tartozásokért nem tartozik felelősséggel. Ez alól ritka, csalárd esetekben lehetnek kivételek.

A kft alapításkor lehet megadni több ügyvezetőt is. Itt több lehetőség is adott:

- az ügyvezetők egyedül jegyzik a céget, azaz írnak alá, tehát önállóan

- együtt jegyzik a céget, aláírásuk csak együtt érvényes

Utóbbi meglehetősen ritka, ilyen helyzetben elég kényelmetlen tud lenni, ha minden egyes egyszerű szerződésmódosításkor minden ügyvezetőnek jelen kell lennie, legyen akár csak az egy telefonszolgáltatóval kötött szerződés.

Az ügyvezetőre hárul minden operatív, jogszabályok által előírt feladat, de a céges belső ügyekben is ő jár el, pl. hívja össze a taggyűlést. Az ügyvezető meghatalmazásával jár el a cégbíróság előtt a jogi képviselő is.