INGYEN Kft alapítás 1 óra - Tőke befizetése nélkül

Pótbefizetés

Eddigi cikkekben ismertettem a kft alapításához szükséges tudnivalókat, szabályokat. Most pedig a kft alapításához feltétlenül tudni kell a pótbefizetést menetét. Nos mi is az a pótbefizetés? A kft alapító tagjai által a társasági szerződésben vállalható kötelezettség alapján a kft legfőbb szerve által elrendelhető, a társaság részére teljesítendő szolgáltatás, amelynek célja fedezet nyújtása a társaság veszteségeire.
Kft alapítását követően ha pótbefizetésre kerül sor az csak átmeneti forrást jelent a társaság részére, hiszen nincs szükség a pótbefizetés összegére a veszteségek finanszírozásához, a pótbefizetés összegét vissza kell fizetni a tagoknak. Azaz visszafizetésre az lesz jogosult aki a kft alapításában részt vett és aki a visszafizetés időpontjában a társaság tagjegyzékében szerepel. Fontos, hogy a pótbefizetés elrendelhet a törzsbetétek teljes befizetése előtt.

Tagjegyzék

Mint már a korábbi cikkemben is említettem a kft alapítás - tagjegyzéket szeretném bemutatni. Számos kérdés megfogalmazódhat bennünk mi is az a tagjegyzék? Ki vezeti a tagjegyzéket? Mit tartalmaz a tagjegyzék?
Nos, menjünk sorba a feltett kérdéseken. A tagjegyzéket az ügyvezető vezeti a társaság tagjairól. Ha a társaságnak több ügyvezetője van, ezek önállóan látják el az ügyvezetési feladatokat.
A tagjegyzékben fel kell tüntetni: valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és törzsbetétét illetve a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét. Szintén tartalmaznia kell a törzstőke mértékét.

A kft alapítás során már szó esett a törzsbetétről illetve az üzletrészről.Most szeretném kiegészíteni a törzsbetétekről szóló cikkemet. Kft alapítása során fontos információkat szeretnék megosztani, hogy ezekkel tisztában legyen a cég alapítás közben.

A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll.
A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Mint már a korábbi cikkemben is említettem " Mi is az üzletrész? Egységbe foglalja a kft tartalmát adó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a társaság vagyonából őket megillető hányadot jelenti. Megmutatja, hogy a tagsági jogok milyen arányban illetik meg, illetve a kötelezettségek milyen arányban terhelik az egyes tagokat. Nem véletlen, hogy az üzletrészt valamilyen törtszámban vagy százalékban szokták meghatározni. "

Az üzletrész olyan jogok és kötelezettségek összessége, amelyeknek mindig van piaci értéke, de ez a piaci érték állandóan változik. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.

A törzsbetét a tagoknak a kft alapításához –tehát a cégbejegyzés előtt- vállalt vagyoni hozzájárulása, mely számszerűen pontosan meghatározható. Ezzel szemben az üzletrészről a cégbejegyzés után beszélhetünk, mint a tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő, a tagot a társaság vagyonából megillető eszmei hányadról, melynek értéke változhat. Bővebben olvashat a kft alapítás további fortélyairól a következő cikkekben.

A kft alapítás fontos kérdése hogyan lehet a törzstőke felemelése illetve leszállítása. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) úgy rendelkezik, hogy a törzstőkét kétféleképpen lehet felemelni: újabb vagyoni hozzájárulások befizetésével vagy a társaság törzstőkén felüli vagyonának törzstőkévé alakításával. Mindkét esetben a társaság legfőbb szervének ¾-es többséggel meghozott határozatán alapul a tőkeemelés.

Kft alapítás másik fontos kérdése a törzstőke leszállítása. A tőke-leszállítás elsősorban a hitelezői érdekek védelmét teszi szükségessé. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. a hitelezők érdekeinek megóvása érdekében a tőkeleszállítást ír elő és a hitelezők jogosultak arra, hogy a követeléseikre biztosítékot követeljenek, bár van kivétel is amikor nincs lehetőség vagy szükség a biztosítékra. Következő cikkeimben folytatom a kft alapítás fontos szabályait.

Eddigiekben átvettük a kft alapítás során felmerülő szükséges tudnivalókat, de nem szabad megfeledkeznünk az üzletrészről mivel a kft alapítás szabályozásának jelentős része az üzletrész fogalmára épül, ezért érdemes az üzletrészt és a tagok közötti kapcsolatot szemügyre venni.

Mi is az üzletrész? Egységbe foglalja a kft tartalmát adó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a társaság vagyonából őket megillető hányadot jelenti. Megmutatja, hogy a tagsági jogok milyen arányban illetik meg, illetve a kötelezettségek milyen arányban terhelik az egyes tagokat. Nem véletlen, hogy az üzletrészt valamilyen törtszámban vagy százalékban szokták meghatározni.
Az üzletrész olyan jogok és kötelezettségek összessége, amelyeknek mindig van piaci értéke, de ez a piaci érték állandóan változik. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.

Az üzletrész átruházása
Előző cikkemben ismertettem magát a kft alapításhoz kapcsolódó üzletrész fogalmát, meghatározását. Most viszont az üzletrészek átruházásáról szeretnék pár szót ejteni, ami szintén fontos a kft alapítás témakörében. Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. Az üzletrész kívülálló személyre is átruházható akkor, ha a tag törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta, kivéve, ha az átruházásra azért kerül sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt
Üzletrész átruházás szabályai:
Átruházást írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. A jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban kell vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni és nagyon fontos, hogy mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést.

Kft alapítás után, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes társaság valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A társaság egyszemélyessé válásától kezdődően az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályok szerint működik, de társasági szerződés helyett akkor kell alapító okiratot készíteni, ha az egyszemélyessé válástól számított egy éven belül nem jelent be újabb tagot.

Kft alapítás után most nézzük, meg hogyan működik az egyszemélyes társaság. Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződést közokiratba kell foglalni. Fontos megemlíti, hogy a kft alapítás után az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ha netalántán az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke felemelése folytán új tagokkal egészül ki és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek a kft alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.