INGYEN Kft alapítás 1 óra - Tőke befizetése nélkül

A mai bejegyzésemben egy apró, de érdekes témáról írok részletesebben.

Nap, mint nap nyújtanak be létesítő okirat módosítást a cégbíróság felé. Minden gazdasági társaság átesik egy cégmódosításon, teszem azt, esetleg Kft alapítás után, de lehet akár Bt vagy bármi más.

Ekkor, amire a kezdetektől figyelnek, hogy minden a hatályos jogszabályoknak megfelelően legyen iktatva, leírva, szerkesztve és így tovább.  

Ezeket a papírmunkákat általában nem saját magunk csináljuk, hanem a cég által meghatalmazott ügyvédre hagyjuk.  A Cégtörvény szerint, egy egységes okiratba kell foglalni a változást és be kell nyújtani az illetékes cégbírósághoz.

Amikor szépen elkészül az új okirat, akkor felmerülhet a kérdés, hogy ki vagy kik lesznek azok, akik aláírják a dokumentumot. Sokszor előfordul az a téves informálás, hogy haladéktalanul, mindenkinek alá kell írnia.

Gondolom, ebből ki lehetett találni, hogy nem, nem kell mindenkinek aláírnia.

Sőt!

Mindössze a gazdasági társaság meghatalmazott ügyvédjének elegendő az aláírása.

Miért elég az ügyvéd aláírása?

Azért, mert az aláírásával biztosítja az ügyvéd azt, hogy az okiratban szereplő, minden egyes rész és rendelkezés hiteles. Ezt egyben biztosítékként is vehetjük.

A Kft alapítás után bármikor felmerülhet a cégmódosítás, főleg, hogy most rengeteg minden változott a hatályos Ptk-val, és azokat próbálják egységesíteni egy kötelező cégmódosítás által. 

Számomra hirtelen jött az a változás, amely az áfa bevallás gyakoriságát érinti és 2015-től hatályba lép.

Általános a gyakorlatban az a jelenség, amikor a társaságok nagy sietve felkeresik a könyvelőjüket, hogy gyorsan készítsék el az áfa bevallást, mert közeledik a határidő.
Ez a habitus, azokra jellemző, akik a cégalapítás, Kft alapítás alkalmával, a negyedéves áfa bevallás mellett döntöttek.

Nos, 2014. december 31. után bejegyzett társaságok számára, az eddigi választási lehetőség már nem áll fenn. Vagyis, nem választhatják meg, hogy negyedéves vagy havi áfa bevallók szeretnének lenni, mert 2015. január 1-től kötelezően minden Kft alapítás és egyéb során bejegyzett cég, csak és kizárólag havi bevalló lehet.

A Kormány ezzel az intézkedésével szigorította az adózást. Nem csak a bevallásnak kell megtörténnie minden hónap 20. napjáig, hanem a magának a befizetésnek is.

Ezzel szorosabbá vált a társaságok és a könyvelőik kapcsolata, hiszen minden új cég havi rendszerességgel fogja tartani a kapcsolatot a könyvelővel.

Tehát, ha szeretne még választani és negyedéves adóbevallást szeretne, akkor nem kell mást tennie, minthogy még ebben a hónap céget alapít és megvárja amíg bejegyzik, szintén ebben a hónapban.

Mint azt már korábbi bejegyzésemben is jeleztem, a legfontosabb feladat kft alapítás előtt, hogy az alapító tagok találjanak egy szakmailag felkészült, megbízható könyvelőt, hiszen a későbbi működés meghatározó eleme a jó könyvelő megválasztása.

Az adózási kérdések mellett kiemelkedő szerepet játszik kft alapítás során a törzstőke. Az új Ptk. szerint a kft alaptőkéje nem lehet kevesebb 3.000.000 Ft-nál. A jogszabály azonban lehetőséget ad arra, hogy ezt az összeget a kft tagjai később, egy általuk megszabott időintervallumban rendezzék. Így akár 0 Ft-tal is lehetséges a kft alapítás. Viszont az alapításkor rendelkezésre bocsátott összegnek nagy jelentősége van, hiszen a kft az induló költségeket ebből fedezi. Így tehát a 0 Ft-os kezdő tőke nem feltétlenül a legjobb választás, hiszen így a kft alapításkor rögtön tagi kölcsönnel indít.

Tehát a kezdő tőke meghatározásában is kiemelkedő szerepe van a könyvelővel való konzultációnak.

Napjainkban elég gyakori jelenség, hogy egy leendő kft tagjai gyorsan, felkészületlenül kezdenek a cégalapításba. Viszont a tájékozatlanságért igencsak nagy árat fizethetnek a jövőben.

Cégalapítás előtt a legfontosabb teendő, hogy a kft alapítói felvegyék a kapcsolatot könyvelőjükkel és az alapvető adózási kérdéseket, a cég struktúráját alaposan átbeszéljék, hiszen ezzel akár több tízmilliót is megtakaríthatnak a cég későbbi működését tekintve.

Talán a legfontosabb adózási kérdés kft alapítás előtt, hogy a kft belép e az áfakörbe, vagy alanyi mentességet választ. De mit is jelent ez a gyakorlati életben? Normál áfakör esetén, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon a törvény által előírt áfát meg kell fizetni. Míg alanyi mentességnél nincs áfa fizetési kötelezettség. Mindkét lehetőségnek megvan a maga előnye és hátránya, de a legfontosabb kérdés az, hogy a kft milyen tevékenységet kíván folytatni. Hiszen, ha a kft alapítást követően rögtön kiadásokra számít, például irodabútorokat, eszközöket, gépeket vásárol, majd ezt követően rögtön árbevétele is keletkezik, érdemes belépni az áfakörbe, hiszen az így keletkezett áfát vissza tudja igényelni. Alanyi mentességet pedig akkor érdemes választani, ha a kezdetekben nem számítanak nagyobb bevételre vagy kiadásokra, így a törvény lehetőséget ad alanyi mentességre, mely évi hat millió forint árbevételig vehető igénybe, ezt követően a kft automatikusan átlép az áfakörbe.

Abban tehát, hogy az Önök által megalapítandó kft áfakörös vagy alanyi mentes legyen a könyvelő tud segíteni, annak függvényében, hogy milyen tevékenységet kívánnak folytatni. Ezért a legfontosabb kft alapítás előtt, egy megbízható, korrekt könyvelőt keresni, így a későbbiekben nyugodt szívvel irányíthatja cégét.

A kft alapítás elengedhetetlen feltétele a törzstőke, mely az új Ptk. hatályba lépése óta nem lehet kevesebb 3.000.000 Ft-nál. Lehetőség van viszont arra, hogy a kft alapítás kezdetén a tagok 0 Ft-ot bocsátanak a társaság rendelkezésére, és a fennmaradó teljes összeget, azaz a 3.000.000 Ft-ot 1 éven belül rendezik. Így gyakorlatilag lehetséges az, hogy úgymond „0 Ft-tal alapítsák meg a Kft-t”.

Viszont ez esetben a teljes törzstőke szolgáltatásáig a tagok a törzsbetétjük mértékéig saját vagyonukkal is felelnek, illetve nem vehetnek ki osztalékot a cég nyereségéből.

Amennyiben a társaság rendelkezésére bocsátották a teljes törzstőkét, ennek tényét, jogi képviselőjükön keresztül jelezni kell a cégbíróság felé.

Lehetőség van arra is, hogy kft alapítás esetén legalább a törzstőke fele összegét a tagok a társaság rendelkezésére bocsátják, és a fennmaradó rész rendezésére akár több éves határidőt is szabhatnak. Itt is érvényes azonban az, hogy a teljes törzstőke szolgáltatásáig a tagok nem vehetnek ki osztalékot, és saját vagyonukkal felelnek a fennmaradó összeggel.

Amennyiben a saját vagyonnal való felelősséget és az „osztaléktilalmat” el kívánják kerülni, úgy legalább a törzstőke felét szolgáltatniuk kell kft alapítás idején és a fennmaradó rész rendezésére egy évnél rövidebb határidőt kell megállapítaniuk, vagy kft alapításkor a teljes törzstőkét a társaság rendelkezésére kell bocsátani.